2013. november 23., szombat

szeretet.éhség (!)

címke: beszámoló | írta: Anticsné Sz. Andrea, mentor

szeretet.éhség

Hétvégi bevásárlás. Kedves, mosolygós lányok a bejáratnál. Bátortalanul nyújtják felém a szórólapot.


Tartós élelmiszer: liszt, cukor, étolaj, tészta…
Eszembe jut Szolnok. Ahogy próbálkoztak a csapattagok, hogy átnyújtsák az adománykérő lapokat az embereknek. Az elutasító vagy közömbös arcok.
Vásárlás során nézem a bevásárlókocsikat. Hétvége van, nagybevásárlás.
Néha szkeptikus az ember. Hová megy mindez? Megkapják a rászorulók? Pont én adjak, amikor nincs is sok pénzem?
DE:
Akciósan 88 Ft egy kg liszt.
A pénztárnál 200 Ft-ért adnak adománykupont is.
Ennyi nem elég egy kis üdítőre.
Csak ennyi.

„Az egyetlen lehetséges módja annak, hogy valakiről tartósan és megfelelően gondoskodjunk, szerintem az, ha nekünk magunknak mélységes örömünk származik a gondoskodásból, és minden egyes érte tett dolog rendkívül jó érzéssel tölt el bennünket. Ha csak egy kicsiny részünk is kötelességből, áldozatból cselekszik, csak azért, "mert kell", és kötelességérzetet, kényszert, bűntudatot érez, ez a részünk felemészti energiánkat, vitalitásunkat és előbb utóbb haragban, lázadásban, vagy depresszióban ölt testet, így bosszulva meg magát.” (Thomas D`Ansembourg)

Categories:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése